1 Aggódó szív, fontold meg jól:
Ha benned béke nem honol,
Csak mindig gond és bú gyötör,
Mit hirdetsz így Isten felől?
2 Hidd bátran el, mit megígért,
Ne félj sosem, bármi baj ért!
Ő így szól: "Rám vesd gondodat,
Jól értem én bajaidat!"
3 Fiának Ő nem kedvezett,
Értünk mindent latba vetett.
Miénk hűsége, ereje,
Bölcsessége, szeretete.
4 A kegyelem trónusánál
Mikor Őhozzá fordultál,
Bízni Ő engedélyt adott,
Meglátod: cserben nem hagyott!
5 Mikor rá bíztad életed,
Átadtad Néki mindened,
Ő kérni felhatalmazott,
Hűségéről biztosított.
6 Göröngyös bár a keskeny út,
Ki azon jár, a mennybe jut.
Csak tarts ki, mert Ő megsegít,
Jutalmát nem veszti a hit.
7 Ha medve támad, oroszlán,
"Mint Dávid, küzdök!" szól a szám!
Hatalmas bár a Góliát,
Nem győzi le az ég Urát!
8 Még mindeddig jött segítség,
És nem hiú e reménység!
Bajt bajra hoznak napjaim,
"Ében-há-ézer" szavaim!
9 Bár nehéz itt a küzdelem,
Harcokban telik életem,
Legyőzetik az ellenség,
És mennyben vár a dicsőség!
Source: The Cyber Hymnal #14259
John Newton (b. London, England, 1725; d. London, 1807) was born into a Christian home, but his godly mother died when he was seven, and he joined his father at sea when he was eleven. His licentious and tumultuous sailing life included a flogging for attempted desertion from the Royal Navy and captivity by a slave trader in West Africa. After his escape he himself became the captain of a slave ship. Several factors contributed to Newton's conversion: a near-drowning in 1748, the piety of his friend Mary Catlett, (whom he married in 1750), and his reading of Thomas à Kempis' Imitation of Christ. In 1754 he gave up the slave trade and, in association with William Wilberforce, eventually became an ardent abolitionist. After becoming a tide… Go to person page >
My Starred Hymns
My FlexScores
My Hymnals
My Purchased Files