The Cyber Hymnal ‎#14338

14338. Jákób Tusakodása Isten Angyalával

1 Szólj, ó, Te Vándor, idegen—
Kit fog kezem, s nem lát szemem.
Előreküldtem mindenem,
De ím, Te itt vagy énvelem.
Mit kérsz, kívánsz, mondd meg nekem,
Bár hajnalig kell is küzdenem.

2 M’ért mondjam meg saját nevem?
Csak pillants rám, és jól tudod…
Szegek helye ott kezeden,
Azokról leolvashatod.
Ám mondd nekem—ó, hadd kérdjem:
Mi a Te neved?—mondd meg nekem!

3 Le nem veszem Rólad kezem!
Küzdelmed vélem hasztalan.
Te vagy, ki haltál érettem?
Szereteted határtalan!
Nem tágítok, küzdök Veled,
Míg ismerem lényeged, Neved.

4 Kimondhatatlan, új Neved
Nem mondod el? Még várni kell?
Esengek, kérlek, hallgass meg!
Mert eltökéltem szívemben:
Nem engedlek, küzdök Veled,
Míg ismerem lényeged, Neved.

5 Hiába vagy oly hallgatag,
Hiába csípőm illeted,
Elengedni én nem foglak,
Röptödet vissza nem nyered.
Nem engedlek, küzdök Veled,
Míg ismerem lényeged, Neved.

6 Mit számít, ha e harc kemény,
S húzódozik a hús és vér?
A szenvedés rejt új reményt,
Erőm titka a gyengeség.
Saját erőm ha véget ér,
Az Isten-Emberrel győzök én.

7 Erőm oda! Én meghalok…!
Kezed súlyos—leroskadok!
Alélt szívem életre kel!
Ha elesek, Ő fölemel!
Hit által állok, s el nem engedlek,
Míg ismerem lényeged, Neved.

8 Fogytán erőm—engedj nekem!
Magamban én nem bízhatok!
Áldó szavad várja szívem,
Buzgó imám meghallgatod!
Ó, szólj, vagy el nem engedlek Téged—
Mondd: Neved, ugye, a Szeretet?

9 Igen! Neved a Szeretet!
Szívem mélyén már szólsz hozzám:
„Éretted adtam éltemet!”
Hajnal hasad, tűnik az árny!
Megindul rajtam, rajtunk szíved!
A szeretet lényeged, Neved.

10 Kimondhatatlan kegyelem!
Mit nékem adsz, ó, Istenem!
Hit által immár lát szemem,
S ez életet jelent nekem.
A könny, a harc hiába nem lett!
A szeretet lényeged, Neved.

11 Tudom, Megváltóm, jól, Ki vagy:
„A bűnösök barátja” neved.
Te nem tűnsz el, ha megvirrad,
Velünk marad szereteted.
Meg nem vonod tőlünk kegyelmed:
A szeretet lényeged, Neved.

12 Ragyog felettem örök Nap,
És gyógyulást hoz sugara.
Az én erőm már ellankadt;
Te vagy csak éltem forrása.
A mennyből küldöd Lelkedet,
A szeretet lényeged, Neved.

13 Nem baj, ha csípőm már beteg!
Rád támaszkodva járhatok.
Erőt naponta kérhetek,
És biztonságban tart karod.
A szívem el nem engeded—
A szeretet lényeged, Neved.

14 Most még folyik a küzdelem
S az én erőm, az oly kevés!
Veled biztos a győzelem…
S lesz boldog célba érkezés,
Hol zeng feléd örök dicséret:
A szeretet lényeged, Neved!

Text Information

• First Line: Szólj, ó, Te Vándor, idegen
• Title: Jákób Tusakodása Isten Angyalával
• English Title: Come, O thou traveler unknown
• Author: Charles Wesley
• Paraphraser: Anna Piroska Williams
• Meter: 88.88.88
• Language: Hungarian
• Source: Hymns and Sacred Poems, 1742
• Copyright: Public Domain

Tune Information

• Name: ST. PETERSBURG
• Composer (attributed to): Dmitri Stepanovich Bortniansky (1825)
• Meter: 88.88.88
• Key: C Major
• Copyright: Public Domain